Hírek
Merkel Putyinnak adja Ukrajnát?! Az oroszok a magyar határig nyomulhatnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök mostanában úgy jár Európába, mintha hazajárna. A meglepetésszerű miniszterelnöki és elnöki találkozók sorában most Németország következik.

Angela Merkel augusztus 18-án, szombaton találkozik Putyinnal a Berlintől körülbelül 60 kilométerre fekvő Mesebergben, a német kancellárok hagyományos nyári lakjában. A találkozót a kancellár szóvivője hétfőn jelentette be, és a témák között a szíriai háborút, a kelet-ukrajnai agressziót és az Északi Áramlat második vezetékének megépítését említették.

Ezek közül az első kettővel viszonylag sokat foglalkozik a világpolitika, pedig a harmadik téma talán fontosabb is a kontinens jövőjére nézve.

Az Északi Áramlat 2 ugyanis egyszerre gazdasági befektetés és potenciális fegyver.

Európa nagy része sok földgázt használ, miközben a saját készletei kiürülnek. A kontinensen felhasznált gáz több mint 40 százaléka Oroszországból származik. Az oroszok 2017-ben rekordmennyiségű gázt exportáltak nyugatra.

A gázexportnak három fő útvonala van, de a 193 milliárd köbméternyi orosz exportgáznak majdnem a fele, 93 milliárd áthaladt Ukrajnán. Ukrajna viszont Oroszország számára nem éppen baráti ország. Főleg Viktor Janukovics elnök bukása, majd a Krím erőszakos elcsatolása és a kelet-ukrajnai katonai konfliktus kirobbantása óta.

Magyar veszély is
Az oroszok régóta keresik a megoldást arra, hogy az orosz gáz ne haladjon át Ukrajnán. Ez azért fontos, mert Oroszország egyik legfontosabb és legversenyképesebb exportterméke a földgáz. De amíg annak nagy része Ukrajnán halad keresztül, az ukrán kormánynak mindig lesz lehetősége arra, hogy visszavágjon Moszkvának. Az ukránok előtt ugyanis ott áll majd a lehetőség, hogy lezárják a gázszállítást az országon keresztül.

Ez egyébként egy magyar szempontból is kockázatos lehet, mert Magyarországra még a Fehéroroszországon keresztül érkező gáz is áthalad Ukrajnán. Így ha az ukránok sztrájkba lépnek, mi sem kapunk gázt. Ennek a pótlására lett volna megfelelő a Déli Áramlat, de azt a tervet elvetették.

Ehhez jön még hozzá, hogy Közép-Európa kiemelten függ az orosz gáztól, az itt fekvő országok közül több is legalább 60 százalékban orosz exportgázt használ. A gázszállítás pedig Oroszország számára ugyanolyan hasznos fegyver lehet, mint Ukrajnának.

Ha ugyanis Ukrajnát elkerülve is le tudja szállítani a megfelelő mennyiségű gázt az olyan országoknak, mint Németország, akkor Moszkva könnyedén megszívathatja a kisebb közép-európai országokat anélkül, hogy olyan nagy országokat is magára haragítana, mint Németország.

Az Északi Áramlat új vonalának építésében leginkább német cégek érdekeltek, a német politika pedig mindig lelkesen szolgálta ki a német gazdasági érdekeket.

A projekt megszületése is elég furcsa. Gerhard Schröder napokkal azután írta alá az Északi Áramlat kibővítéséről szóló javaslatot, hogy előre hozott választáson elvesztette a kancellári posztot. Schröder nemcsak Vlagyimir Putyin nagy barátja volt, de az aláírás után az építést felügyelő konzorcium felügyelőbizottsági tagja lett, miközben a cégével a Gazpromnak adott tanácsokat.

A német cégek és a csővezeték ötletével mindig szimpatizáló német szociáldemokraták azzal érvelnek, hogy ez egyszerű gazdasági befektetés, és alternatív útvonalakat kínál Európa gázellátásának. Az Északi Áramlat második vonalához négy országnak kell hozzájárulnia, de Németország, Finnország és Svédország már jóváhagyta. Csak a dánok hozzájárulása hiányzik, de arra a bővítés elkezdésével nem is vártak (a kivitelező konzorcium a dán felségvizeket megkerülő alternatív nyomvonalért folyamodott, mivel a dán parlamentben több mint fél éve nem született döntés az engedélyezésről).

Angela Merkel korábban a hagyományos német politikának megfelelően támogatta a vezeték építését, idén áprilisban – aligha véletlenül az ukrán államfővel folytatott tárgyalása után – viszont már elismerte a kételyek egy részét a csővezeték megépítésének politikai következményeivel kapcsolatban. Azt is mondta, nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat 2 miatt Ukrajnának semmilyen jelentősége ne legyen az orosz gáz szállításában, és e szerep tisztázása nélkül nem lehetséges a beruházás megvalósítása.

A híresen oroszellenes lengyel kormány a vezeték egyik legkomolyabb ellenzője (az nemcsak Ukrajnát, hanem Lengyelországot is elkerüli), de az Oroszország által leginkább fenyegetett balti államok sem támogatják, hogy az orosz gáz még könnyebben eljusson Európába. Németország szempontjából az viszont mindenképp előnyt jelenthet, hogy a bővítéssel kimaradhatnak a kelet-európai államok konfliktusaiból.

Trump kiakadt
Aki szintén nem örül az Északi Áramlat bővítésének, az Donald Trump. Annyira nem, hogy a legutóbbi NATO-csúcson azzal borított ki mindenkit, hogy azt mondta,

Németország Oroszország zsebében van.

És hogy szerinte orosz csővezetékre elfogadhatatlan dollárokat költeni. Sok elemző erre támaszkodva próbálta megindokolni azt, hogy nem igaz a közvélekedés, amely szerint Trump egyszerűen nem érti, hogy működik a NATO, és nem is igazán érdeklik a szövetségesek. Ezen elemzők szerint Trump egyszerűen színészkedik, és ezeket alkalmazva próbálja az amerikai energiaexportot népszerűsíteni.

Mert nem meglepő módon Oroszország egyik nagy vetélytársa pont az Egyesült Államok, ahol az utóbbi években talált újabb lelőhelyek és a technológiai fejlődés miatt egyre olcsóbb lett cseppfolyós gázt exportálni más országokba. Amerika pedig nyilvánvalóan azt szeretné, ha Európa energiaellátásának diverzifikálását nem újabb orosz gázvezetékkel, hanem amerikai gázzal oldanák meg, Trump a Putyinnal folytatott helsinki tárgyalása után hangoztatta is, hogy az épülő Északi Áramlat 2 tisztes versenytársa lehet az Egyesült Államokból szállított csepfolyósított gáz.

Az új csővezeték építése Ukrajna számára igen kézzelfogható veszteségekkel járna. Az ukrán állam ugyanis a GDP-je körülbelül három százalékát veszítené el a tranzitdíjak kiesésével. Az pedig, hogy az oroszok pont a gáz elzárásával kényszerítenék térdre az ukrán kormányt, továbbra is esélyes, bár az ukránok nagyon sokat tettek azért az utóbbi pár évben, hogy az atom- és zöldenergia ellensúlyozhassa a gázt.

Forras