Hírek
„Európa migrációs kontinens” – migránspárti EP-képviselők álltak ki a kvóták mellett az M1-en

„Ha nem tetszik a csomag, ki lehet lépni”, „Ez lenne az alapszabály”, „Európa-ellenes és antihumánus”, „Ha én magyar lennék, büszke lennék arra, hogy a hazám már képes befogadni migránsokat”, „A magyar kormány a felelős”, „Európa migrációs kontinens” – ezekkel a kijelentésekkel igyekezett tucatnyi bevándorlás- és kvótapárti európai parlamenti képviselő meggyőzni a magyarokat a közmédiának adott exkluzív interjúkban arról, hogy a tömeges bevándorlás jó. Azt mondták, abból csak haszna lehet az országnak és Európának, és ha Magyarország nem fogad be a migránsokat, akkor nem európai ország.

Az interjúk során megszólalt a szlovén szocialista Tanja Fajon, aki úgy látja, Európának a sorsa és a küldetése is, hogy migránsokat fogadjon be. Úgy véli, ezt jelenti európainak lenni.

Marie-Christine Vergiat szerint nincs olyan uniós tagállam, amely kivonhatná magát a kötelező kvóták alól. A francia zöldpárti képviselőhöz hasonlóan több képviselő is leszögezte, az európai szolidaritás mint alapérték, csak a bevándorlók befogadásában képzelhető el. Ezzel ellentétben – fogalmazott – a határok, és ezzel az európai polgárok védelme nem tekinthető szolidáris magatartásnak.

Egy luxemburgi EP-képviselő úgy véli, nincs különbség egy háború elől menekülő magyar vagy például egy szomáliai között: Frank Engel azon a véleményen van, hogy nem tehet különbséget a szenvedő emberek között. Társa, Philippe Lamberts belga zöldpárti képviselő szerint az unió egységének felbomlása sem túl nagy ár azért, ha sikerül keresztülvinni a kötelező kvótákat.

Saját országának statisztikái mondanak ellent a migránspárti svéd politikusnak

Meggyőzi majd a kétkedőket, ha megnézik, mi minden lett jobb Svédországban a befogadástól – ezt már a svéd Malin Björk jelentette ki, a sorrendben az elsőként sugárzott interjúban.

Ehhez csak egy adalék: a Svéd Biztonsági Szolgálat főigazgatója, Anders Thornberg a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy míg „2010-ben 200 radikális iszlamistát tartott számon a Biztonsági Szolgálat Svédországban, ma már több ezret”.

Egybehangzó statisztikák szerint romlott a közbiztonság a skandináv jóléti államban: 2015-ben több mint 160 000 menedékkérelmet regisztráltak a svéd hatóságok, ugyanakkor a svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács statisztikái szerint ebben az évben ugrásszerűen nőtt a szexuális bűncselekmények száma Svédországban – egyetlen év alatt 129 ezer ilyen esetet regisztráltak.

Vannak svéd politikusok, akik Malin Björkkel szemben más példát követnének: honfitársa, Kristina Winberg svéd EP-képviselő a LIBE szakbizottság meghallgatásán óva intett mindenkit attól, hogy kövesse a svéd példát. Szerinte egyre több hazájában a no-go zóna. Winberg hozzátette, örülne, ha Szijjártó Péter lenne Svédország migrációs minisztere.

Nem jó példa – a német titkosszolgálatok cáfolnak

Birgit Sippel német szociáldemokrata politikus szerint hazája kitűnő példa arra, miért jó tömegesen befogadni más kultúrájú embereket. A német SPD-s képviselőnek ellentmond a német titkosszolgálat, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetője. Hans-Georg Maassen december 6-án a karácsonyi időszak közeledtével újabb merényletek veszélyére figyelmeztetett.

Mint mondta, már csaknem 1900 olyan szélsőséges iszlamistát tartanak számon Németországban, akik bármikor hajlandóak terrortámadást elkövetni. Nemrég az is hatalmas botrányt kavart, hogy a német rendőrakadémiára felvételt nyertek olyanok is, akikről kiderült, szélsőséges iszlamista csoportokkal tartanak fent szoros kapcsolatot.

Vagyis éppen azokra bízták volna a német polgárok védelmét, akik valójában életveszélyes fenyegetést jelenthettek rájuk nézve. Az is gond újabban, hogy megszaporodtak az antiszemita jellegű támadások: a napokban egy berlini tüntetésen elégették az izraeli zászlót is. Mint kiderült, zömmel a migránshullámmal érkezett muszlim menedékkérők.

Végrehajthatatlan kvóta

Az M1-nek nyilatkozók közül többen is elismerték, hogy az európai menedékjogra nem jogosultak kitoloncolása nem működik, az szinte végrehajthatatlan. A brit Jean Lambert szerint ennek ellenére az új uniós menekültügyi rendszerben előbb kötelezően szét kell osztani a bevándorlókat, és csak utána kell elbírálni jogosultak e menekültstátuszra.

Gianni Pittella, az EP szocialista frakciójának elnöke is elismerte, hogy kudarcot vallott a kötelező kvóta. Ezért azonban nem a brüsszeli döntéshozókat okolja, hanem azokat, akik a kezdetektől azt mondták, hogy hibás elképzelés az illegális bevándorlók kötelező szétosztása a tagállamok között.

Orbán Viktorban és kormányában látja a jelenlegi helyzet kulcsát a portugál Ana Gomes, azonban negatív értelemben, ugyanis a szocialista EP-képviselő szerint mindenki, de különösen a magyar kormány felelős azért, mert az illegális bevándorlók zöme még nem talált befogadó otthonra Európában.

Megvédte támogatóját, Soros Györgyöt

A holland Sophie in ‘t Veld egyike annak a 266 EP-képviselőnek, akik rajta vannak azon a listán, amelyet a Soros György pénzelte Nyílt Társadalom Alapítvány készített az Európai Parlamentben dolgozó megbízható szövetségeseiről. Így nem volt meglepő, hogy a közmédiának interjút adók közül ő volt az egyetlen, aki védelmébe vette a milliárdost.

Forras