Aktuális
Erőteljes nyuhdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon: érik a sírig tartó munka

Hatalmas problémát jelent a népességfogyás a fejlett országokban, de már világszinten is egyre kevesebb azon nők aránya, akik gyermeket vállalnak. A jelentések rámutatnak: az országok felében csökken a termékenységi ráta, ami azt jelenti, hogy a születő gyerekszám még a népesség méretének fenntartásához sem elég. Ha ez így megy tovább, ezek az országok megállíthatatlanul elöregednek, társadalmuk összezsugorodik. Ráadásul már nem feltétlenül csak a legfejlettebb országokat érinti a baj, Magyarországon azonban az átlagnál is rosszabb a helyzet,írja a pénzcentrum.hu

Az országok felében a születési szám nem éri el a reprodukcióhoz szükséges szintet – derül ki a Global Burden Disease nevű egészségügyi szervezet kutatásából. A vizsgálat a születési trendeket minden országban 1950-től 2017-ig vizsgálta. 1950-ben a nőknek átlagosan 4,7 gyermekük volt életük során, míg tavaly ez a szám már csak 2,7 volt. Az országok közti szórás azonban jelentős – az eredményeket a BBC ismertetette. A termékenységi szám a nyugat-afrikai Nigerben 7,1, míg ezzel szemben cipruson a nők mindössze egy gyermeket szülnek életük során átlagosan.
Hány gyerek kell a népességméret fenntartásához?
Amennyiben egy ország termékenységi mutatója nagyjából 2,1 gyermek alá süllyed, az a társadalom általában zsugorodásnak indul (természetesen ez a határszám magasabb azon országok esetén, ahol magasabb a kockázata a gyermekkori halálozásnak). A kutatás kezdetén, 1950-ben egyetlen egy ország sem volt ilyen helyzetben.

Elértük azt a vízválasztó vonalat, hogy az országok felében a születési szám nem éri el a reprodukcióhoz szükséges szintet. Tehát amennyiben a születési szám nem növekedik, a populáció csökkeni fog ezekben az országokban. Ez egy történelmi jelentősségű változás.
– mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem népességkutatással foglalkozó professzora.

Melyek a veszélyeztetett országok?
A legtöbb gazdaságilag fejlett ország, így Európa legtöbb országa, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és Ausztrália esetén is alacsony születési számról beszélhetünk. Ezen országok esetén akár egy generációba is telhet, míg a népességváltozás visszafordul pozitívba. Murray szerint hamarosan elérkezünk ahhoz a ponthoz, ahol az országok legfőbb problémája a társadalmak zsugorodása lesz. Ez nem jelenti törvényszerűen azt, hogy az itt élő emberek száma csökken, a társadalom méretét ugyanis nem csupán a születési és halálozási arányszám határozza meg, de a migráció is.

A világ országainak felében egyelőre születik annyi gyerek, hogy a világ népessége növekedjen, de ahogy a fejlődő országok fejletté válnak, egyre több lesz a népességfogyással sújtott országok száma. A legveszélyeztetettebb ország Japán, mert bár Nyugaton szintén csökken a születési szám, azon országokban a bevándorlás ellensúlyozni képes a trendet. Világszinten azonban a migráció nem megoldás.

Már Kína is érintett. Bár a távol-keleti ország 1950 óta 1,4 milliárdra növelte népességét az akkori félmillióról, ma már ők is 1,5-ös születési számmal küszködnek, ami a kormányzatot az “egy gyermek politikájának” feladására késztette.

Magyarországon hatalmas a baj
Az európai születési arányszámok rendkívül alacsonyak, a magyar mutató viszont ezen belül is nagyon rossz. A KSH adatai szerint 2001 és 2007 között 400 ezerrel lett kevesebb a magyar népesség, ami azt jelenti, hogy 2070-re 6 millióra csökkenhet Magyarország népessége. Magyarországon ráadásul nem csupán a természetes fogyás, de a népvándorlás is nagy probléma – itthon a demográfiai tényezők szempontjából azonban nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás jelenti a veszélyt.

Mi az oka a születések csökkenésének?
A születési arányszám nem biológiai okokkal magyarázható – mint például a meddőségek magasabb aránya. Az okok társadalmi jellegűek, a három kulcsfaktor pedig a következő:

A kevesebb születéskori halálozás miatt a nők nem szülnek sok gyereket
A fogamzásgátló módszerek nagymértékben fejlődtek 1950 óta
Egyre több nő választja az egyetemet és a karriert a gyereknevelés helyett
Ez egyben ezt is jelenti, hogy a születési számok csökkenése mögött valójában a tudományos fejlődésnek és a társadalom magasabb fokú képzettségének okai állnak. Ebből a szempontból a társadalom fogyatkozása sikertörténetnek tekinthető.

Mi lesz mindennek a hatása?
A fogyatkozással sújtott társadalmak elkerülhetetlenül elöregednek, majd fogyatkozásnak indulnak. Az egyik megoldás erre a migráció lehet. A születési arányszám addig nem is probléma, amíg a társadalmak alkalmazkodni tudnak a nagymértékben megváltozó demográfiai viszonyokhoz.

A demográfai tényezők életünk minden aspektusát meghatározzák. Csak nézzük ki az ablakon az utcákra, házakra, a közlekedésre és a fogyasztásra – ezek működését mind a társadalom szerkezete határozza meg. A társadalom működése nem csak a népesség lélekszáma által meghatározott, de a kor szerinti megoszlás is jelentős
– mondta Dr George Leeson, az Oxfordi Egyetem Népességkutató Intézetének elnöke.

Szerinte a munkahelyeknek is változatnia kell a filozófiájukon, és nyitni az idősebb munkavállalók iránt, mint ahogy a fogyatkozással sújtott országokban a nyugdíjkorhatár-emelés is elkerülhetetlen. A Global Burden of Diseases nevű intézet jelentése szerint az érintett országoknak meg kell barátkozniuk a migráció tényével, amely szinten tarthatja a népességet. Ellenkező esetben a nőket kell ösztönözni a gyermekvállalásra, hiszen ez jelenti a probléma gyökerét.

Amennyiben a jelenlegi tendencia fennmerad, a közeljövőben kevés gyermek és sok 65 év feletti ember lesz ezen társadalmakban, ilyen állapotok mellett pedig nagyon nehéz lesz fenntartanunk a jelenlegi társadalmi struktúrát. Ez azt jelenti, hogy pár éven belül több lesz a nagyszülő, mint az unoka
– tette hozzá Murray.

A csökkenésnek viszont vannak pozitív hozadékai is: a társadalmak fogyása bár próbatétel elé teszi az egyes országokat, környezeti és fenntarthatósági szempontból előnyös lehet a változás

Forras