Hírek
A magyar kormány ismét Brüsszelben néz farkasszemet Soros embereivel

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön Magyarországgal foglalkozik. A tét nem kicsi: Magyarország szuverenitása és nemzeti jellege forog kockán.

Nehéz még egy olyan évet mondani az Európai Unió (EU) történetéből, amikor ilyen sokat foglalkoztak volna a nemzetállamokkal. Márpedig idén szinte csak Magyarország (és Lengyelország) volt terítéken Brüsszelben. A mostani, csütörtöki meghallgatás 2017-ben már a harmadik menet lesz a magyar kormány és a brüsszeli tollforgatók között. Az eddigi mérleg két menetből két győzelem, és ha most jósolnunk kellene, akkor a Soros-fiókák most sem számíthatnak semmi jóra. A magyar kormányfő az Európai Parlamentben tavasszal és ősszelütötte ki az ellenfeleit, most azonban nem ő fogja megvívni a harcot, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Véletlenek márpedig nincsenek

Hiába tagadják Brüsszelben, hiába tereli a szót itthon az ellenzék, a Soros-terv maga a rögvalóság. A magyar származású tőzsdespekuláns, Soros György szinte már hazajár Brüsszelbe, egyik legnagyobb cimborája az EB elnöke, Jean-Claude Juncker. Nem véletlen tehát, hogy ha Magyarországról van szó, a ring mellett mindig ott ólálkodik Soros. Így volt ez tavasszal is, amikor épp az Európai Parlamenti meghallgatás előtt a bizottság elnöke puszival fogadta a milliárdost. Hiába, 20 év barátság mutatkozott meg azon a találkozón.

Soros – amellett, hogy otthonosan mozog Brüsszelben – a befolyását is kiterjesztette az EU testületeire. Az EP-ben például neki van a legnagyobb frakciója. Az Open Society Foundations (OSF) egyik belső használatú adatbázisából például kiderült: több száz EP-képviselőt tartanak számon mint „megbízható szövetségest”. A lajstromban 226 képviselő neve szerepel – úgy, hogy a parlament 751 fős.

Csak egy pár nagyobb név a listáról, akik gyakran sivalkodnak, ha Magyarországról van szó: Martin Schulz (volt EP-elnök, bukott szocdem politikus), Olli Rehn (egykori gazdasági és pénzügyi biztos), Guy Verhofstadt (liberális EP-képviselő), Ulrike Lunacek, illetve Frank Engel (néppárti EP-képviselő – akinek a neve mellett ez van feltüntetve: adott esetben kész szembefordulni saját pártcsaládjával is). Persze „magyarok” is szerepelnek a listán, gondoljunk csak a magyargyűlölő Niedermüller Péterre, Molnár Csabára, a szocialista Szanyi Tiborra, de Jávor Benedeket sem kell félteni, ha hátba kell szúrni Magyarországot.

De az sem véletlen, hogy vezető európai politikusok – így vagy úgy – a Soros-tervről beszélnek. Ha csak a közelmúltban kutatunk, rögtön szemünk elé kerül Juncker Deutsche Wellének adott interjúja. Ebben az EB elnöke arról beszélt, hogy tömeges migráció nélkül Európa el fog tűnni, szóval mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szabályok megváltoztatásával legálissá tegyék a „bevándoroltatást”. De az EP szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője, Gianni Pittella is megszólalt a migráció kapcsán – épp a hét elején. Ő egyenesen Orbán Viktort és a kormányt tette felelőssé azért, hogy megbukott a Brüsszel által erőltetett kényszerkvóta.

Juncker és Pittella megszólalása egyértelműen rezonál a Soros-tervre, a bizottság elnöke mindenáron migránsokat akar, a szocdem politikus pedig elkámpicsorodott, mert Brüsszel nem tudta lenyomni a nemzetállamok torkán a migránsokat.

Ezért jöhet az újabb, felső korlátok nélküli kényszerkvóta

Miután idén szeptemberben lejárt a két évvel ezelőtt született, Európai Unió Tanácsa (ET) által elfogadott kényszerkvóta határideje, illetve az Európai Bíróság is elutasította a tanácsi döntés elleni magyar, szlovák és lengyel fellebbezést, a liberális brüsszeli flótások megvakarták a fejüket, hogy mi is legyen a következő lépés, mert hát a kotta már régóta adott (Soros-terv), abból eddig azonban nem valósult meg sok minden.

Nem sokkal tehát a szeptemberi határidő lejárta után ismét összeült az EP szakbizottsága, a LIBE, amely megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét. A javaslat ezt követően előbb az EP plenáris ülése, majd pedig a Miniszterek Tanácsa elé fog kerülni. A bizottsági szövegben az áll:

Minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahol a menedékkérő az EU területére lép. A felelősség megállapításakor a menedékkérő és egy adott tagállam közötti kapcsolatok számítanának, úgy mint a létező családi kapcsolatok, korábbi tanulmányok vagy korábbi érvényes tartózkodási engedély az EU területén. Amennyiben nincsenek ilyen kapcsolatok, akkor a tagállamot egy fix elosztási kulcs segítségével jelölik ki, miután megtörtént a menedékkérő regisztrálása, a biztonsági ellenőrzés és a kérelem jogosultságának gyors kivizsgálása. Ennek célja az, hogy azoknak a tagállamoknak, ahová a menekülők megérkeznek, ne kelljen Európa nemzetközi kötelezettségeiből aránytalanul nagy részt vállalniuk, például Németországnak. Ha egy tagállam nem vesz át migránsokat, akkor annak pénzügyi következményei is lehetnek.

A Soros-tervbe a koncepciós perek is beleférnek

Most csütörtökön (december 7-én) tehát újabb menet lesz Budapest és Brüsszel között. A tét óriási: Ha a jelenlegi formában megy tovább a LIBE javaslata az EP elé, majd onnan az ET-hez, akkor ismét ugyanott vagyunk, mint 2015-ben. Brüsszel mindenáron migránsokat akar betelepíteni. Korlátok nélkül.

A ringbe – mint ahogy arra már korábban utaltunk – a kormány részéről Szijjártó Péter száll be, de vélhetően a kormány álláspontja mellett fog érvelni Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője.

A másik oldalon viszont ismerős Soros-fiókák érvelnek majd a brüsszeli migránsimádat mellett. Ott lesz a Helsinki Bizottság magyarországi szervezetének a képviselője, a hivatásos rettegő és demokráciaféltő Pardavi Márta. Mellette helyet kapott a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Polyák Gábor is. Polyák és az intézménye mélyen szintén be van ágyazódva a Soros-birodalomba, együtt dolgoznak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezettel, a Soros-egyetemmel és így tovább. Amúgy semmi meglepetés nincs abban, hogy a migránssimogató brüsszeli tollforgatók pont Polyákékat hívták be a csütörtöki „meghallgatásra”, hiszen az intézet tanácsadói között ugyanis ott van az a Bayer Judit is, aki a LIBE számára már készített egy médiajelentést – természetesen ebben is a sajtószabadságot hiányolta leginkább.

Hogy miről fog szólni a csütörtöki mérkőzés?

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a politikai véleménykülönbségek miatt koncepciós eljárás elé néz Magyarország. Ezt igen veszélyes problémának látja. Főleg akkor, ha Brüsszel ebből rendszert csinál, és csak a migrációellenes álláspontot képviselő országok ellen fogja lefolytatni.

Forras