Ötletek
10 hungarikum, amikre igazán büszkék lehetünk

A hungarikum definíciója szerint a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség. A hungarikumokat gyűjtő portálról most ezek közül válogattunk össze nektek tízet. 

1. A Matyó népművészet

A 19. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai hagyományőrző és más ünnepi rendezvényeken.

2. A Kassai-féle lovasíjász módszer

Őseink Bizánctól Brémáig folytattak hadjáratokat. A Kassai-iskola célja ennek az elfeledett harci művészetnek az újjáélesztése. A képzés során a lovasíjásznak azt a szintet kell elérnie, amelyet őseink magukénak tudhattak. Vágtató ló hátáról a ló sebességétől függetlenül gyors és pontos lövéseket kell leadni előre, oldalra, hátrafelé 180 fokos szöget bezárva. A kentaurban fogalmazódik meg legtökéletesebben a lovasíjászat lényege: csípőtől lefelé eggyé válunk a lóval, csípőtől felfelé eggyé válunk a céllal. A szabályrendszerében végtelen egyszerű, de végrehajtásában rendkívüli felkészültséget igénylő sportág robbanásszerűen terjed a világban.

3. A magyar szürke szarvasmarha

Nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban. „Igazi világmárkának” számított, lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV-XVIII. század között, nyugat-európai vágóhidakon feldolgozott húsát emelt áron lehetett értékesíteni. Mostanság, a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésénél a több száz éves hagyományokra épülő néprajzi és kulturális örökséget képviselő extenzív gulyabéli tartás gyakorlata ötvöződik a modern kor elvárásaival. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő ízvilágát és minőségét.

4. Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra

A Bükkalja kistájcsoport kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk sajátos, unikális tájegységei közé tartozik. A területén fellelhető morfológiai képződmények, geológiai képződmények és a sajátos tájkarakterre épülő egységes természeti – tájgazdalkodási és kultúrtörténeti rendszer kiemelkedő példát mutat az magyar értéktár természeti környezet kategóriájára. A bükkaljai kőkultúra magába foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő, mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragó mesterséget, s azon belül a népi szakrális kőfaragó művészetet, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket . A bükkaljai kőkultúra – melynek a legarchaikusabb rétegét a kaptárkövek alkotják – tehát egy jól körülhatárolható hazai tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer.

5. A “Béres csepp”

Vitathatatlanul a magyar alkotótevékenységhez, tudáshoz kapcsolódik ez az egyedi, különleges és kimagasló minőségű gyógyszer. Minőségét a találmányra megadott szabadalmi oltalmak, illetve a gyógyászati célra történő alkalmazást engedélyező, gyógyszer forgalomba hozatali engedélyek igazolják. A Béres Cseppek az igaz magyar ember segítőkész, érzékeny és tiszte értékrendjét közvetítik, ami által belföldön és külföldön is a magyarság kiválóságát hirdetik. A Béres Cseppek története példát mutat szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből.

6. A debreceni páros kolbász

A debreceni mészárosok és hentesek sok évszázad folyamán felhalmozott szaktudása alapján a debreceni páros kolbász több változatát is készítették, amelyekre a hasonló fűszerek használata, de különböző húsok felhasználása és aránya volt a jellemző. A XIX. század második felétől a jó minőségű fűszerpaprika is elmaradhatatlan része lett a receptúrának. Ma a következő négy változata számít autentikusnak: a 100 százalék marhahúsból készült tradicionális változat, a kóser eljárással vágott marha- vagy bárányhúsból készült debreceni, 30 százalék marha és 70 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült standard változat és a 100 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült változat. A debreceni páros kolbász messzeföldön híres, Ausztriában és Németországban is jól ismert márkanév.

7. Puskás Ferenc életműve

Életművét messze földön ismerik, maradandót alkotott nem csak a magyar válogatott, a legendás, olimpiai bajnok Aranycsapat kapitányaként, hanem a Real Madrid korszakos csillagaként is. Szinte minden kontinensen dolgozott, de mindig a hazáját képviselve. A zseniális játékossal több helyen egyenesen Magyarországot azonosítják, olyan fogalmakkal párosítva, mint a virtuozitás, a nagyvonalúság, a világsikerek, a jó kedv, a népszerűség, a tehetség, a tökéletes szakmai tudás.Puskás Ferenc életműve egyedülálló és világhírű, ezért méltán szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében.

8. Bajai halászlé

Ahogy Pusztai Bertalan írja a bajai halászléfőző fesztiválról szóló kétnyelvű tanulmánygyűjteményben: „mint igazi márka, sokkal inkább egy érték- és érzéskomplexum konkrét reprezentációja. A jó márka próba nélkül garantál számunkra egy kiemelkedő minőséget. Minőséget, amelyet tőle megszokhatunk. Sőt mi több, olyan értékeket, amelyekkel azonosulni tudunk, amelyet magunkba építhetünk. A halászlé közösségben készíthető; magyaros, mivel paprikás; természetes, mivel friss hal kell hozzá; egészséges.” Halászlét ma nemcsak a halászok, vízen járók esznek, hanem amióta a XIX. század második felében bekerült a polgári konyhába, azóta Baja város szinte összes lakosa fogyasztja. A bajai halászlé nemzedékeken átörökített olyan hagyomány és kulturális örökség, mely képes alkalmazkodni napjaink megváltozott életformájához is. A bajai halászlé olyan szellemi érték, amely hozzájárul az új nemzedékek nemzeti összetartozásának kialakításához és megerősítéséhez. A bajai halászlé kulturális örökségének megőrzése olyan példa, ami más települések számára is minta lehet, hogy a multikulturális világban milyen módon lehet a helyi kultúrát, lokális identitást megőrizni.

9. A Hévízi-tó és a hévízi gyógyászat

A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval – amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak – a Hévízi-tó, tőzegmedrű forrástó. A környezeti hatások következtében a tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A tó gazdag ásványianyag tartalmú forrása abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A feltörő karsztvíz hőmérsékletének, vízminőségi összetételének köszönhetően a tó vizét régóta használják gyógyászati célokra is. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.

10. Neumann János életműve

Neumann nem csak a matematikában, hanem számos más tudományban: a számítástechnika, a fizika, a közgazdaságtan, a meteorológia, az automataelmélet és nem utolsósorban a játékelmélet terén is maradandót alkotott. A modern számítógépek működését mai napig megalapozta a Neumann-elvek megalkotása, 1945-ben írt tanulmányában meghatározta a számítógépek működését. A mai napig minden infokommunikációs eszköz az asztali számítógéptől a laptopon keresztül, az okostelefonokon át az ipari alkalmazásokig, mind-mind azonos felépítésű, Neumann-elven működő rendszerek.
Ha tetszett a cikk oszd meg ismerőseiddel is!

Forrás: ilovehungary.eu